NEMESÍTETT, AZ EURÓPAI SZABÁLYOZÁSNAK MEGFELELŐ KENDER KIVONATA
KIEMELKEDŐ ALA, GLA, VALAMINT OMEGA-3,-6,-9,TARTALMÚ NÖVÉNYI OLAJ Összetevők: Kendermag, vörösszőlőmag, dió, mák, len hidegen sajtolt növényi olajai.
A nemzetközi szakirodalom alapján a következő hatásterületeken vannak jó tapasztalatok: Különösen az idegalapi (neuropatikus) fájdalommal járó krónikus betegségek tüneteinek csillapítása (pl. sclerosis multiplex). A menstruációs görcsök enyhítése, az ízületi gyulladással járó tünetek enyhítése,epilepszia, parkinson-kór, glaukóma (zöldhályog), depresszió, ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis), psoriazis (pikkelysömör), borgyulladások, köhögéscsillapítás, dystonia (izomtónus rendellenesség), sportolás utáni izomregenerálás, száraz bőr kezelése, koleszterinszint, vérnyomás csökkentés és vérkeringés helyreállítás.
A növény több mint hatvan gyógyhatású anyagot tartalmaz, füvészkönyvekben gyakran említették mint "minden bajra enyhülést adó gyógyírt".
TERMÉKEK
   
NEMESÍTETT, AZ EURÓPAI
SZABÁLYOZÁSNAK MEGFELELŐ
KENDER KIVONATA
KIEMELKEDŐ ALA, GLA,
VALAMINT OMEGA-3,-6,-9,
TARTALMÚ NÖVÉNYI OLAJ
Kiszállítás helyszinre utánvéttel 2 munkanapon belül
10000 ft feletti vásárlásnál nincs kiszállítási díj!
10000 ft alatt 1200 ft kiszállítási dijat számolunk fel.
A termékek OÉTI notifikációs száma:
2162/2007 2163/2007
További infó: 06209574676 mail: flavinworld@gmail.com
Az omega-3 és -6 jelentõsége a táplálkozásban
Magyarországon a betegségi és halálozási statisztikák elsõ helyén
a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak,
a halálesetek több mint fele ezek miatt következik be.
*
A szív és érrendszeri betegségek elsõ számú rizikófaktorát képezõ
magas koleszterinszint és az ennek következtében kialakuló
érelmeszesedés elõfordulásának aránya a hazai lakosság között elkeserítõ.
A népesség 2/3-ának a normál 5.2 mmol/l felett,
ezen belül 1/4-ének 6.5 mmol/l felett van a koleszterinszintje.
*
Az érelmeszesedés legfontosabb kockázati tényezõje az emelkedett plazma-koleszterin, ezen belül elsõsorban az emelkedett LDL-koleszterin koncentráció. Ezzel szemben az emelkedett HDL-koleszterinszint csökkenti a kockázatot, ezért nagyon fontos a megfelelõ LDL-HDL arány. A magas koleszterin- és trigliceridszint kialakulásában genetikai és táplálkozási tényezõk egyaránt szerepet játszanak. A nem genetikai eredetû magas vérzsírszint
étrendi változtatásokkal csökkenthetõ. A legfontosabb az ún. telített és
telítetlen zsírok arányának megváltoztatása, a telített zsíroknak egyszeresen
ill. többszörösen telítetlenekkel való helyettesítése.
Azonban ez még mindig nem elég.
*
Fontos a telítetlen zsírsavakon belül az omega-3 és
omega-6 zsírsavak aránya.
Az ún. egyszeresen telítetlen zsírsavak közé tartozik az olajsav,
míg a linol- és linolénsav a többszörösen telítetlen csoportba tartoznak.
A linolsav az omega-6,
a linolénsav az omega-3 család tagja.
A linol- és linolénsav a szervezet számára nélkülözhetetlen,
nem képes elõállítani, ezért ezeket a táplálékkal kell bevinni.
Az ilyen anyagokat esszenciális zsírsavaknak vagy F-vitaminoknak nevezzük. Linolsavban gazdag a napraforgó-, tökmag-, kukorica- és szójaolaj (és a kendermag olaj), az állati eredetû élelmiszerek közül elsõsorban a halak különösen a tengeri halak olaja (lazac, makréla).
Az omega-3 zsírsavak utáni tudományos érdeklõdés elindítója az volt,
hogy az eszkimóknál, ahol rendkívül magas a hal és halolajfogyasztás
a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya jóval alacsonyabb
volt azokhoz a népekhez képest, ahol kevés halat fogyasztanak.
Az utóbbi évek kutatásai összefüggést mutattak ki számos kórkép
kialakulása és az elégtelen omega-3 zsírsavbevitel között.
Ezért e zsírsavbevitel fontos szerepet játszhat ezen kórképek
megelõzésében és kezelésében.
A magyar lakosság táplálkozására jellemzõ, hogy az
össz-zsírsavfogyasztás magas (40 energia % feletti), túlzott a telítettzsír-
és alacsony a többszörösen telítetlen zsírfogyasztás.
Omega-3 zsírsavat pedig alig fogyasztunk, hiszen a szója-,
repce- és lenolaj ill. halak fogyasztása igen alacsony hazánkban
(2.5-3 kg hal/fõ/év).
Számos vizsgálati eredmény kimutatta, hogy az omega-3 és
omega-6 zsírsavak a vér koleszterinszintjére gyakorolt jótékony
hatásukon kívül csökkenti az érelmeszesedés ill.
szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
*
Bevitelük csökkenti a trigliceridszintet, napi 2 g-nál nagyobb bevitele
a trigliceridszintet 20 %-kal csökkentette.
Emellett emelik a védõfaktor HDL-koleszterinszintet,
javítják a véráramlást, fokozzák az erek rugalmasságát, ezáltal
csökkenti a vérrögképzõdés veszélyét és a szív terhelését.
Az érrendszeri kórképekhez hasonlóan a gyulladásos betegségek megelõzésében és kezelésében is fontos szerepük van
gyulladásellenes hatásuk miatt.
*
Számos betegségben igazolták jótékony hatásukat, például
izületi gyulladásban, gyulladásos bélbetegségekben, asztmában, pikkelysömörben.
Mindezek alapján látszik, hogy nagyon fontos a zsírsavak
megfelelõ bevitele a szervezetbe.
Hiányuk és ugyanakkor túlzott bevitelük, egymáshoz viszonyított
arányuk eltolódása egyaránt káros változásokat idézhet elõ.
Ezért fontos, hogy az omega-6/omega-3 zsírsav aránya
7:1-5:1 között mozogjon. Az energiaszükséglet
10%-át linolsavval, 2%-át linolénsavval elégítsük ki.
Miért olyan fontosak élettanilag a többszörösen
telítetlen zsírsavak?
A telített zsírsavak feladata elsõsorban az energiatermelés.
Az egyszeresen telítetlen zsírsavak egy részét ugyan felhasználjuk energiatermelésre, de ezek már inkább a sejtek építésében
játszanak szerepet. A többszörösen telítetlen zsírsavak
táplálkozás-élettani jelentõsége pedig az, hogy belõlük
fontos hormonszerû vegyületek képzõdnek, és ezeknél a
zsírsavaknál már elõtérbe kerül a sejtek anyagában betöltött funkció.
A többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjába tartoznak
az omega-6- és az omega-3-, azaz az esszenciális zsírsavak.
Mindkettõ részt vesz a hormonszerû vegyi hírvivõ anyagok, a
prosztaglandinok termelésében. Ezeknek többek között
gyulladásszabályozó és vérzésgátló hatásuk van.
Szerepük van még a sejthártyák felépítésében, a zsírok
szervezeten belüli szállításában. Az omega-6-zsírsavak
(linolsav-származékok) fõ forrása pl. az olíva- és napraforgóolaj.
A magyar lakosság zsírbevitelének mindössze 0, 5 %-át fedezi
különféle halak fogyasztásával.
Ez azért sajnálatos, mert az omega-3-zsírsavak végsõ
formájukban az olajos halakban fordulnak elõ,
pl. lazacban, makrélában és szardíniában.
*
Ezek az ún. linolénsav-származékok szabályozzák a vér koleszterinszintjét
(a jó/rossz koleszterin arányát)
és csökkentik a szívbetegségek kockázatát is.
- telített zsírsav: pl. vajsav, kapronsav, laurinsav,
mirisztinsav, palmitinsav, sztearinsav
- egyszeresen telítetlen zsírsav: pl. olajsav
- többszörösen telítetlen zsírsav: pl. linolsav, alfa-linolénsav,
arachidonsav, eikozapentaénsav (EPA), dokozahexaénsav (DHA)
Az utóbbi évek kutatásai derítették ki, hogy az idegsejtek öregedési folyamataiban a sejtmembránok fluiditása csökken.
A felismerés egybevág azon öregedési elméletekkel, melyek a
folyamatot az O2 szabadgyökök felszaporodásával a
lipidperoxidáció és a membrándestrukció fokozódásával jellemzik.
Jelen tudásunk abban áll, hogy az idegsejt membránban
megnõ a telített lipidek aránya a telítetlen lipidek arányához képest.
Az idegsejt membrán megváltozása maga után vonja az idegsejt
funkcionális zavarait. Politelitetlen omega-3 zsírsavak
- mint az EPA és a DHA -adagolásakor a zsírsavak incorporálódnak
az idegsejt membránban és megnövelik annak fluiditását.
Állatkísérletekben bizonyították, hogy az agy poliénsav (PUFA)
igénye igen nagy. Különösen vonatkozik ez a fejlõdésben lévõ agy és az idegrendszer esetére. Crawford és munkatársai humán
kísérletekben a fejlõdés korai stádiumában magzatokon és
újszülötteken vizsgálták a PUFA igényt, valamint az agy növekedésének, fejlõdésének viszonyát. Megállapították, hogy a szellemi
elmaradottság és a nem megfelelõ PUFA ellátottság
között szoros összefüggés van.
Az E-vitamin legfontosabb szerepe a sejthártya védelme:
megakadályozza, hogy az oxidáció hatására a sejthártyák
többszörösen telítetlen zsírsavai károsodjanak,
valamint antioxidánsként segít semlegesíteni a sejteket
károsító szabad gyököket. Ezért elsõsorban betegségmegelõzõ
szerepe jelentõs, de segíti a szelén és a K-vitamin felszívódását is.
Milyen befolyása van a megfelelõ omega-3 szint
biztosításának a terhesség idõszaka alatt?
Az omega-3 zsírsavcsoport élettani szerepe rendkívül sokrétû.
Beépülve a sejthártyába részt vesznek annak egészséges felépítésében, de meghatározzák a vörösvérsejtek állapotát és a vér viszkozitását is.
Jelentõs szerepük van a szív- és érrendszer védelmében,
elsõsorban a vér koleszterin- és trigliceridszintjének csökkentése,
valamint a magas vérnyomás kedvezõ befolyásolása miatt.
Többek közt gyulladáscsökkentõ hatását figyelték
meg ízületi- és vastagbélgyulladás esetén, egyes vizsgálatok
szerint a pikkelysömör tüneteit is enyhíti és az agy fejlõdéséhez,
valamint a helyes mûködéséhez is szükséges.
Az utóbbi években egyre inkább a figyelem középpontjába
került ezeknek a zsírsavaknak a várandósság alatti és az újszülött-,
csecsemõkori jelentõsége.
Több vizsgálat eredménye utal arra, hogy csökkentik a
terhességi magas vérnyomás, a preeclampsia és a
koraszülések elõfordulási gyakoriságát.
Miért van a gyerekeknek szükségük omega-3 olajra?
Köztudott, hogy az alacsony többszörösen telítetlen
zsírsavbevitel okozhat
- hangulati,
- viselkedési zavarokat, tanulási nehézséget,
- diszlexiát,
- hiperaktivitást.
Ezek az omega zsírsavak segítenek az immunrendszer erõsítésénél is,
az allergiáknál, a száraz bõrnél, sõt ekcéma esetén is.
A többszörösen telítetlen zsírsavak elõnyösen befolyásolják a sejthártya
(szem látóhártya, idegsejtek, agysejtek, stb.)
egészséges mûködését.
Az omega-3 zsírsavak nélkülözhetetlenek az immunrendszer normális mûködéséhez.
|
